Világnagy baromságok

Történések minden nap vannak, kérdés hogy mennyire izgalmasak. Az utóbbi két vagy nem is tudom, hogy hány napban amíg nem írtam alig történt pár dolog de azok legalább izgalmasak voltak. Megvolt már az osztályozó teszt. Nem volt nagy durranás, elbeszélgettünk egy kicsit és olvasnom kellett egy könyvből szövegeket és ez alapján a csávó beosztott engem egy osztályba. A fokozatok A-tól E-ig vannak és engem a D-be osztottak ami az E alatt van ugye, szóval majdnem a legerősebb csoportba kerültem. Ha kicsit ráhajtok lehet hogy még oda is át tudok kerülni csak majd bele kell jönni. állítólag 20 óra kínaink lesz egy héten szóval akkor olyan napi 4-5 óra kínaizás lesz. Egy erős csoportban ez mindenképp hatalmas fejlődés lesz, de többet majd csak jövő héten mondhatok amikor az órák már mennek.

Aznap aztán buli volt este. A törökök vagy a franciák már nem is tudom hogy kik de szerveztek egy welcome bulit az új diákoknak, ami azért is furcsa mert ők is új diákok de hát mindegy a lényeg hogy volt egy kis buli végre. Megittuk az egyik málnás fütyit, elég pozitív visszajelzéseket kaptam szóval a pálinkának sikere van ahogy számítottam rá. A buli iszonyat jó volt, letáncoltam a cipőt a lábamról olyan jó volt. A madagaszkári csaj meg a többi néger is ott tolta nagy spanyolos latínós seggrázós fekabuli volt. Kár hogy kimaradtatok belőlle kedves olvasók. Volt sör meg pálinka szóval még a piával sem volt gond. Meleg fülledt nyári este és tánc meg buli. A kolumbiaiak nagyon tudják rázni, és most láttam hogy érkezett két kubai csaj is, kiváncsi vagyok az ő teljesítményeikre is azért hehe..........

Tegnap felébredtem olyan fél egy körül délután. Lementem kajálni, összefutottam Sebastiannal (kolumbiai) Saraval(szerbia) Angelikával(montenegro) és Pipe-vel ( Pipe=Felipe kolumbia) egész nap szédelegtünk lógtunk aztán délután foci volt. Én sajnos nem tudtam játszani mert sem a focicsukám nincs itt se sortom nincs a játékhoz. A cipőmet meg nem akartam szétrugni. Igaz hogy kínában mindent meg lehet venni de semmi sincs az én méretemben szóval kurvára elegem van hogy állandóan keresgélnem kell. Lehet hogy anyáméknak utánnam kéne küldeni egy nagyobb csomagot szükséges dolgokkal és az úgy olcsóbb lenne. Meg rengeteg pénz elmegy az alap dolgokra. Szoba címén kaptam négy falat két ágyat meg asztalt azt csá. És azzal megy el kurva sok pénz hogy minden kis fasz apróságot nekem kell beszereznem. Elegem van már lassan, most azon gondolkodom hogy megéri e hűtőt bérelnem mert hűtőm sincs. Másik épületbe kell átmennem ha hűtőre vágyom meg hűtött kajákra és piákra. Aztán majd olyan 30 000 forint körül lesz az éves bérlet a kondiba. Ami amúgy nem drága mert otthon simán elkérik a négyszeresét ennek vagy még többet de most amúgy is kevésből gazdálkodom. De hát így van ez, szegény embert az ág is húzza.

Ja ezt el is felejtettem, megvolt az orvosi vizsgálat is és nem kellett 700-at fizetni csak 376yuant. De azt mondták hogy majd azt is visszaadják de még nem jártam utánna majd ma megkérdezem már. Utánna találkoztam Blankával a Nanjing úton. Basszus ez a csaj, késet egy és negyed órát de mert a barátnője késett, mondta hogy úton van és mindjárt jön közben úgy volt úton hogy még betért vásárolni kávézni beszélgetni. Faszom is tele van már a sárgákkal. MIért nem tudnak normális emberként viselkedni? Na mindegy, bementünk a konzulátusra és kértünk egy kis útbaigazítást. Vicces volt mert az első csajszi aki kijött beszélni velünk azt hitte hogy házasodni akarunk. Kicsit röhögtünk de jó poén volt. Szóval a nő nagyon kedves volt aztán hívta az egyik kollégáját aki meg már ki sem jött csak az üvegajtón keresztül beszélt hozzánk. Mekkora ribanc. Na mindegy regisztráltunk a Shanghai magyarok közémajd most meglátjuk hogy mi lesz.

Aztán elmentünk könyvesboltba, majdnem vettem kínai könyvet magamnak de aztán gondoltam majd kökvetkező hónapban. Ja és láttam a SVEJK-et  kínai nyelven. Egyszer meg fogom venni:):):):):):):):):)

Na most egyenlőre ennyi jut eszembe majd ha lesz valami más írok.

puszi mindenkinek pápá